Anna Kirah tervező antropológus, az emberekre koncentráló innováció szakértője. Számos vállalattal működött már együtt, például a Microsofttal és a Boeinggel, jelenleg pedig egy dán Future Navigator cégnél innovációs vezető, illetve saját tanácsadó cégénél dolgozik. Továbbá az EDEN 2008-as Éves Konferenciájának fő előadója. Ebben az interjúban az innovációs tréninggel, a tanulással, valamint az értelmes mindennapi élettel kapcsolatos gondolatait osztja meg velünk.
A vállalatokon belüli sikeres változás kulcsfontosságú tényezője a csapatmunka, amennyiben az emberekre koncentráló megközelítés a célunk. Anna Kirah saját tapasztalatán keresztül tanulta meg, hogy csak akkor következik be változás, ha a vállalat minden területén elfogadják azoknak az embereknek a nyelvezetét és kultúráját, akik számára innoválnak, illetve, ha már kialakult a vállalat különböző részlegei között az interdiszciplináris párbeszéd. A szakember szerint a virtuális környezet a vállalatokon belüli mindennapi rutin során is központi szerepet kezdett játszani. LinkedIn, Facebook, YouTube, blogok és a dokumentum megosztó web-helyek erősen befolyásolják, mit teszünk, hogyan tanulunk, vagy hogyan jutunk később új ismeretekhez. Ugyanakkor a szerző arra is rámutat, mennyire fontos, hogy az eLearning, illetve az egyénekre szabott tanulási környezetek könnyen hozzáigazíthatóak legyenek a csapat-gondolkodáshoz, illetve a csapat-munkához.
A szerző úgy gondolja, hogy nem szabad elnyomni a gyermekek természetes kíváncsiságát és kreativitását. Sőt, az innovatív gondolkodásmódot kezdettől fogva ösztönözni kell: a legfőbb feladat visszahozni a mindennapi életbe a „Miért” kérdést. Amikor felteszik az emberek a „Miért” kérdést, ez arra ösztönzi őket, hogy a már meglévő termékekre, szolgáltatásokra és szervezetekre vonatkozóan alkalmazzák, ugyanakkor képessé teszi ezzel őket arra is, hogy értelmes innovatív megoldásokat fedezzenek fel.
Anna Kirah szerint bárkiből lehet újító. Mindazonáltal a szervezetek innovációs politikája és kultúrája gyakran óv bennünket attól, hogy a valódi változásokat meglássuk, illetve elérjük. Számos vezető, amikor látja, nem ismeri fel az innovációt, mivel nincs kapcsolata azokkal a valóságos emberekkel, akik számára az innovál.
Az interkulturális tanulás arra ösztönöz bennünket, hogy új tapasztalatokkal szembesüljünk, továbbá általa képessé válunk arra, hogy globális gondolkodásmódot sajátítsunk el, éspedig nem csupán fizikai értelemben, hanem a kibertérben is. Az innováció és a tanulás új tapasztalatokból ered, abból, hogy túllépünk biztos ismereteinken, és valami újat és a korábbi ismereteinktől különbözőt élünk meg. A globális gondolkodásmód lehetővé teszi, hogy túllépjünk saját kultúránk kényszerein, illetve, hogy olyannak lássuk a világot, amilyen az valójában.