Az oktatási rendszereknek és a hozzájuk kapcsolódó üzleti modelleknek megfelelően rugalmasan kell reagálniuk a változó külső tényezőkre, hogy fennmaradhassanak. Az egyetemeknek most azzal kell szembenézniük, hogy a természettudományos, technológiai, műszaki, tudományos és matematika (STEM) szakos diplomás hallgatók iránt megnövekszik a kereslet, miközben a hallgatók száma csökkenőben van, és a nemzeti finanszírozási rendszerek is kedvezőtlenül alakulnak.

Az innovációs társadalomban nem csak a hagyományos (kutatásra alapozott) egyetemek, hanem a nyitott és a távtanulási (oktatásra alapozott) egyetemek számára is lényeges az egyén szerepének és helyének meghatározása. Míg a hagyományos egyetemek elkezdik az egész életen át tanulók számára kialakított stratégiák alkalmazását, a nyitott és a távtanulási egyetemek felismerik, hogy az oktatás szolgáltatása önmagában - innováció és vállalkozói készségek nélkül - veszít hatékonyságából. A következő évtizedre való felkészülés érdekében ezeknek az egyetemeknek meg kell találniuk a többletérték képzésének módját, és intézményi modelljeiket ennek megfelelően kell megújítaniuk.

A kreativitás és innováció évének nyilvánított 2009. év eredményeire építve az Európai Bizottság továbbra is támogatja az innovációt és a vállalkozói készséget tagállamaiban. A jelen tanulmányban a nyitott és (különösen) a távoktatási egyetemek a rugalmas oktatáson túlmenően olyan szempontból kerültek értékelésre, hogy milyen innovációs potenciállal rendelkeznek a felsőoktatási és kereskedelmi vállalkozói készség új módjainak létrehozásához, beleértve az oktatási és vállalati (hálózati) inkubációval kapcsolatos kezdeményezéseket is. Nyilvánvaló, hogy az egyetemek nem nélkülözhetik a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói készséget: Ezek alkotják a hajtóerőt (hosszútávon) nem csupán az egyetemek, hanem a vállalatok, a gazdaság és a társadalom egésze jóllétéhez is.